Recenzió Lascar: Szemérem című regényéről
Írta: Bak Rita
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 455
Recenzió Lascar: Szemérem című regényéről
A könyv alcíme Szemérmetlenül jó könyv. Egyfajta szójáték ez a mű címére: Szemérem.
A könyv Müller Péter Sziámi szerint azért lett szemérem, mert a szerző ajkai gyakran szólásra nyílnak és a könyvben nagyon gyakran megnyíló ajkak sem mindig szemérmesek. ( Müller Péter Sziámi)
Szellemes, poénos, szórakoztató és olvasmányos is egyben Lazcar első regénye.
Szabadszájú, trágár stílusban íródott a könyv, nyíltan vállalva, hogy Charles Bukowski hagyományait szeretné folytatni. Amikor Martin otthagyja a hittudományi főiskolát és végre délig alhat, barátnője a következő szavakkal ébreszti fel: „ A picsába, hogy nem bírsz soha felkelni”
A regény vége felé a könyv főhőse, Martin felolvas szerelmének egy Bukowski novellarészletet, mely Charles Bukowski: Tizenkét majom, akik egyszerűen képtelenek párzani (Hazai Attila fordítása) című művéből való. Hazai Attila fordítása.
„ Egyik éjjel egy zsaru átsétál a parkon, és ott vannak, a szárnyuk felcsatolva, és basznak, mint az ördögök. A zsaru odamegy hozzájuk. A hím meghallja, oldalra fordítja a fejét, ránéz, és elvigyorodik, közben nem hagy ki egyetlen lökést sem, majd visszafordul, és folytatja a kefélést. A zsaru fejbe lövi. A majom agya kioccsan. A nőstény undorodva ellőki magáról a hímet, és feláll. Ahhoz képest, hogy majom, egész csinos jószág.” (Charles Bukowski: Tizenkét majom, akik egyszerűen képtelenek párzani. Hazai Attila fordítása)
A könyv szerzőjének neve, Lascar álnév, franciául kedves csirkefogót jelent, eredetileg a francia hajókon szolgáló indiai matrózokat nevezték így. Maga a könyv főhőse, Martin is kedves bohém. Elkezdi a hittudományi főiskolát, bár semmi kedve hozzá, ezt is csak azért, mert nem vették fel a katolikus egyetem bölcsészkarára és jobb híján a hittudományi főiskolára ment. Mégis utálja Kék Emerencia tanait és egyik tanára, Izsák atya csontos alakját is. Apja se nézi jó szemmel, hogy fia egy felsőoktatási intézmény tanulója, egyszerűen kiröhögi a fiát.
A könyv mottója Henry Millertől szármozik: „ Most mondjam azt, hogy a szar is le van szarva? Mondom.” (Henry Miller)
A főhős utálja a főiskolát, ahova jár . Az első fejezet a következő mondattal kezdődik: „ Abban a hónapban, amikor otthagytam a hittudományit, a dolgok elkezdtek jóra fordulni. Isten megemberelte magát, vagy mi.”
Már az első mondatban nyilvánvalóvá teszi a főhős világnézetét, ateista, materialista a főhős, aki kicsúfolja Istent és nyíltan vallásellenes. Martin materilista és ideologusságára utal, hogy szembeállítja magát a metafizikai szempontokkal.
A főszereplő célja, hogy csaja, melója és pénze legyen. Azaz nem akar magasabbrendű célokért küzdeni, fő célja teli hűtőszekrény, a pia, a cigi, a feszes női test és a kényelmes élet. Martin, a főhős az andalító semmire vágyik.
A munkahelyeken pozitív gondolkodású, alapos, igényes, megbízható munkaerőt keresnek. A főhős először próbavásárló lesz, de sajnos három hétig bírja, aztán már nem. Apja haverja segít neki új munkahelyet keresni. Természetesen egy kocsmában beszélik meg az új munka részleteit. A főhős új életében haverjai és jóakarói kidobófiúk hatalmas terepjáróval, akik munka után fellépnek a futógépre, majd egy harmincas bombázóval mennek haza felpolcolt mellekkel, póthajjal, zsebkendő méretű szoknyában.
Éles ellentétben áll ez a világ azzal, ahonnan Martin jött, azzal a faluval, ahol disznóvágás van minden ősszel és kondérban főzik a belsőségeket az udvaron, vacsorára pedig disznótorost esznek és a falu kocsmája a helyi filozófia tanszék.
Az új munkahelyen Dortmund a pártfogó, Kasztorp úr a főnök, Martin pedig a „ barátunk”, akit fel kell venni.
A főhös célja azok után, hogy biztos munkahelyet talált az, hogy egy igazán jó nővel mehessen moziba. Ez a vágya meg is valósul, munkahely és nő már van Martin életében.
Árufeltöltés, pakolás a raktárban, felszolgálás, pörgés ezerrel és Martin úgy érzi, szerencsés, hogy „egyik-napról a másikra bekerült a fincsibe és olyan ragadozó csajokat tud felszedni, „akiknek úgy tágul a pinája, mint a világegyetem.”Bár még mindig követelőzik a főbérlő, akinek a szenilis anyja folyton azt akarta, hogy Martin fürdesse meg. „
Érdekes momentum, hogy a regényben feltűnik egy pávián, Ukulala, aki vedel és állandóan kanos, ez tulajdonképpen tükörképe a főhősnek és a hagyományos emberfeletti ideállal szemben az emberalatti ideált eszményképét mutatja fel. A szerző nem az isten, hanem az állatok felől közelíti az ember képét. Ez a regény világnézete.
A regény az amerikai beatprózához csatlakozik, bár nem annyira spontán, viszont a cselekmény a valóság hétköznapi tér-idő dimenziójában játszódik.
Ez a könyv egyként olvasható a társadalmi érdeklődés és a szépirodalmi érdeklődés szempontjából és az ezredforduló utáni világ egy szeletének autentikus kifejeződése. A regény erősen metafizikaellenes, vadromantikus abból a szempontból, hogy éppen a spriritualitás ellentétét mutatja fel. A fehér ellentétét, a feketét. Nem viszonylagosítja a spiritualitást, hanem ellentmond neki.
Lazcar: Szemérem.Scolar Kiadó, 2016