Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 495
Rák
Azt ígérték, elvisznek
majd a nyáron –
nem júniusban,
mert akkor még hideg a víz,
kicsit később, ha...
majd szólnak ők –
pedig tudták,
akkor már mindenki biztosra vette,
hogy nem érem meg.
Azóta csak hangját hallgatom,
nappal-hosszon
és álmatlan éjszakán:
– hullámok sziklákhoz
csapódó sikolyát
s a holdfényes apály
sejtelmes moraját –
vagy csak úgy képzelem,
mert nem álltam partján,
nem láttam soha a tengert.