Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 241
Pessoa-komód
(Ophelia de Queirós-fiókok)
1
próbálkozás mélyebb tudatokkal
gyöngyhalász-sóhaj merülés előtt
föltárt rétegek fosszíliáit feledve
hátha tengerfenék e délelőtt
próbálkozás örök szerelemmel
kísérlet (magamból ki ne lopjalak)
hátha te vagy a másik egyenes mely
sorsommal nem párhuzamosan halad
2
mikor a reggel felhőket fésült a nap elől
mintha téged láttalak volna a tükör előtt
egymást nézve sokszorozódtunk tovább
miközben boldogságunk minősége
változatlan maradt
nem kellett volna eleresztenem a szerdát
mert e nélküledvaló csütörtök olyan
mint leszerelt tükör nyoma a falon
valóságos és nem foncsorozható
3
jégbe fagyott levél az arcod
mikor tavasszal elkapkodja a patak
már nem futok utána a parton
felejtésből ácsolok hidakat
hogy visszatérhessek oda
ahol ha a vizek futása megáll
a jég
levél
patak
még nem történetünk részei
s mikor indul a vizek futása
következmények nélkül nézhetem
miként rügyeznek a fák
(Komódversek---Pessoa-komód)