Örökkön-örökké
Írta: Verebi Éva
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 379
Örökkön-örökké
Minden beérik egyszer.
Így vagy úgy, azután vége,
s ahogy csönddé válik
az utolsó akkord,
leütnek még
egy búcsúzó hangot,
s újra mezítelen fekszel.
És nem takar semmi,
mint mikor az anyaöl
kiáltva elengedett.
Csillogó mázad már
ráncokban redőz,
és csak te hallod
a hajdan volt sikolyt,
míg mozdulatlan a tested.
Lelked szabaddá dermed,
maradna, menne,
és szédülten süpped
összes múltad
s a rád váró jövők
bíbor jelenébe.