Olyan vagyok
Írta: Sánta Zsolt
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 576
Olyan vagyok
Olyan vagyok, kóbor és vad,
mint tinédzser ha szalad
térre, messze, s mint ki
minden apróságban
önmagát látja
láncra verve.
Olyan vagyok, mint az erdő.
Önmagát képző s térdre hulló
áhitat. A merengő. A szükségtelen
szelíd és mégis vad.
Olyan vagyok, mint egy ember.
Csontig rágott bűntudattal
nézek szembe az önnön-sorssal,
és szaladok, sínen hetes
villamossal.
Olyan vagyok, mint ki nem lát.
Az óceánok milliárdnyi csillogását
őrzöm, s meghajlok halkan
minden csókban, minden dalban,
és olyan vagyok, mint ki
öntudatlan.
Te légy az eredet és a fény,
hogy messzire sodorhassalak,
mint tajtékjait a gyöngyöző hullám.
Légy ki enyém és ki mindig büszke
énrám.
Olyan légy, mint egy hervadt faág,
vagy nyíló, még nyíló kökörcsinvirág,
s hordozz messze, kusza fellegekben,
hogy vízzé váljak e világ-
rettenetben.