Nyomolvasó
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Turbuy Lilla
Versek
Nyomolvasó
Légneműből szilárd anyaggá
szublimálódom,
aztán újra párologni kezdek.
Árnyékká válok,
majd olyanná ismét,
akinek árnyéka van.
Ezt játszom évek óta.
Mintha lenne kedvem ezt játszani.
Ott ülök melletted
minden üres széken,
és elsétálok,
ha meglátsz hirtelen.
Nyár szitál megint,
és újra hársfavirágpor vagyok
egy járda réseiben,
sehová sem illő nyom
egy lezárhatatlan nyomozásban.