Nordic lux

Írta: Móritz Mátyás


Közzétéve 9 hónapja

Megtekintések száma: 378



Nordic lux

Megnyugodni és feledni
a terheket mind letenni
nem érteni már a szóból
csak úgy úri passzióból
tanítva a lelkem rendre
önmagamban elmerengve
nézni ahogy az éj lebben
eltűnni a porfellegben
az istent is békén hagyva
nem is véve a nyakamba
megülni a fűszál hegyén
úgy érezni minden enyém
mint aki meg többé nem tör
kitörölve a szememből
minden könnyet és bánatot
adva vigaszt és falatot
nem gondolni rá már többet
arcon hányszor ütöttek meg
kinyitva a néma számat
feledve a nyavalyámat
másképp látva mindent mától
kitörve a félhomályból
nem sorvadni tovább éhen
hadd lüktessen forrón vérem
úgy kelve fel minden reggel
tiszta szívvel komoly szemmel
tovább szőve álmok százát
letörölni szelíd mázát
a világnak bármi fogad
és böködi tomporomat
nem vágyva már semmi kegyre
magam veled gyúrva egybe
nőve szépre nőve nagyra
észhez térve lábra kapva
akárkinek nem bólintva
múzsám néven úgy szólítva
mint ki lelket úgy vert belém
ringatva el a kebelén
nézve velem fel a holdra
nem kárhozva nem okolva
hadd üljenek csak köréje
a csillagok őt vizslatva
ülve rá a sírkövére
elfeledve és itt hagyva
engem ki még fel nem nőttem
látva sokszor eltűnőben
minden hitet erőt kedvet
kinek nem is felelgetnek
csak a coelestiák
maradva meg küzdő diák
ülve újra rá a székre
hogy a holdvilágos égre
szót találjak míg a világ
kiborít és újra ellep
úgy őrizve az időmet
az eszméim fénye mellett

2023. augusztus 16. szerda
Budapest, Csepel