Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 241
(egy költőtársamnak)
Látom társaságba jársz,
ülsz okosan versenyek zsüri-asztalánál,
feltünsz egy-egy oldalon mosolyogva,
magabíztosan: jól nézel ki
menő maszkodban, mikor épp betérsz
egy könyvesboltba, meg csésze kávéd előtt
egy szelekt klubban...
és persze írsz, szinte naponta,
csak éppen idegen térről,
más szögből, távoli égről,
verseid mellé már nem tudom elképzelni,
jól ismert, fátyolos hangodat,
pedig vitázol, előadsz, telefonálsz,
élőben tartod úgymond az ember-kapcsolatokat,
csak mindig másokkal, mindenkivel, nemvelem-
mert egyszer egy kerek táblára festett
piros nyíl előtt úgy döntöttem,
hogy én most megszegem
azt az offenzív parancsolatot.