Írta: Ács Nagy Éva
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 350
Nem akarok mást II.
Bíborvörösre festi a hajnal az eget,
Madár vagyok, már korán repkedek.
De folyton megzavarnak zord fellegek,
Fekete, viharos gonosz felhőt kergetek.
Lelkemet fájdalmas kínok gyötrik,
Szívemet mélységes sebek tépik.
De én nem akarok megváltozni,
Én nem fogok másmilyen lenni!
Csak szabadon szeretnék élni,
Levegőben lebegve, boldogan szállni.
Élni akarom a saját, egyszeri életem,
S ne mondja meg senki, hogy jó nekem!
Ne zárjanak sötét korok dohos börtönbe,
enyém, enyém az élet, de csak kölcsönbe.
Szállni szabadon, az égen, mint a madár,
Ki mindig mindenből megfelelő kiutat talál.
Nem adom fel, nem adom senkinek életem,
Enyém, felhők mögött szabadon élhetem!