Mulasztás
Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 5 napja
Megtekintések száma: 48
Mulasztás
(Reflexióvers Marin Sorescu Ismerjük egymást című alkotására)
Valamikor te a Szépreménység fokán furikáztál,
én csak itt, az X ponton, magam körvonalán -
elvoltunk egymással,
mint kutyatej a fügefával,
zóna-idegenül.
Nem láthattál,
mert nálunk mindig éjszaka volt,
mikor ott hétágra sütött,
közöttünk száguldott ezer vasút
s a kimért délkörök.
Üzentem neked
felhővel és madárral,
de persze nem hallottál, mert
szívhangjaimat őrülten zavarták
az akkor divatos slágerek,
s nem mondta be a rádió,
hogy már levél vagy
egy harsányan burjánzó családfán.
U.i.
Nélküled soha nem lettem egész.
első közlés