Írta: Haász Irén
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 160
Most nem akarok semmit szólni,
inak, izmok mélyébe verve
elringatom a szerénységem,
csitulhasson minden keserve.
Most nem akarok semmit szólni
– bőszen rikoltnak úgyis mások -
forró, méltatlan gyötrelemmel
magamban addig mélyre ások.
Most nem akarok semmit szólni.
Nehéz lélegzetű napokban
jó az, ha saját hallgatásom,
rendületlen fénylő napom van.
Most nem akarok semmit szólni,
érik a sérelem vetése,
s mocorgó csíraként kirobban
egy új öntudat, ébredésre.