Mit kezdesz vele
Írta: Takács Zoltán
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 174
Mit kezdesz vele
– Holnap nagy dolog fog történni!
– Igen, tudom – válaszolod. – Megkoronáznak.
– Nem, fiam, most nem erre gondoltam.
– Akkor mire? – döbbensz meg, mert elképzelni sem tudod, hogy ennél fontosabb dolog történjen.
– Nem a megkoronázásod miatt lesz ez nagy nap. Az csupán egyszeri esemény. Ott néhány óráig te leszel a központ, de utána döntened kell. Ezért lesz nagy nap a holnapi. Az emberek három nap múlva már nem fognak beszélni sem a koronádról, sem a palástodról. Az lesz a téma, hogy mit választottál.
– De miről kell döntenem? – értetlenkedsz tovább.
– Arról, hogy ezek után is te akarsz-e lenni a központ. Arról, hogy a hatalommal, amit személyesen rád ruháznak, mit fogsz kezdeni. Szétosztod, vagy megtartod?
– De hogyan oszthatnám szét? Csak egy király lehet – vágod rá rögtön.
– Nem is a királyi hivatalt kell szétosztanod. Ha a hatalmadat szétdarabolod, és megosztod másokkal, hogy az ő akaratuknak is legyen helye az országban, attól még te maradsz a király. Vagy akár meg is tarthatod, de tudd meg, hogy folyamatosan lesznek, akik emiatt támadnak. Ha így döntesz, mindig muszáj lesz majd azzal foglalkoznod, hogy őket magad alá gyűrjed. Kénytelen leszel vazallusaiddá tenni őket zsarolással, vagy szövetséggel, és még utána is aggódhatsz azon, hogy vajon mikor rúgják ezt fel. Az erődet szétforgácsolod az ilyen csip-csup harcokra.
– De hát nem Isten akaratából lettem én a király? – kérdezed némi felelősségre vonással a hangodban.
– Ne keverd bele Istent! Azért leszel király, mert a fiam vagy. De egyébként Isten maga is megosztotta a hatalmát. Az embereknek is adott belőle a tenger halai, az ég madarai és a földön minden állat felett, de a többi ember felett nem! Az, hogy te most ezt mégis megkapod, a társadalmunk tökéletlensége miatt van, most azonban el kell döntened, hogy jogos jussodként kezeled, vagy mint ajándékot, amivel gazdálkodnod kell.
– Ha megtartom magamnak mindet, egy csomó jó dolgot vihetek véghez, mert senki sem fog korlátozni benne – mondod, miközben magad is tudod, hogy ez félrebeszélés. Valójában igenis akarod azt a hatalmat, és most csak indokot keresel.
– Tényleg úgy gondolod, hogy minden cselekedeted maradéktalanul és önzetlenül jó lesz, és sosem lesz olyan, hogy a hatalmadat hibás dolgok szolgálatába állítod?
– Nem. Igazad van – sütöd le a szemed. – De tudod, tetszik ez a hatalom dolog.
– Nem azzal van baj, hanem ha ellep és betölt, mert akkor mindent fogsz akarni. Egyre és egyre többet. Nem lesz megállás.
– És nincs harmadik megoldás? – kérdezed reménykedve. – Hogy meg tudjam tartani valahogy, de ne faljon fel?
– Nincs. Döntened kell!