Misztótfalusi Kis Miklós panasza
Közzétéve: 1 hónapja
Szerző: Antal Attila
Versek
Misztótfalusi Kis Miklós panasza
Nap ülhet homlokomra
gyűl bennem düh és kétség
Kívül és belül mintha
külön időket élnék
Biztat a távol egyre
majd sorsomra hagy mégis
Csak árnyam nyúlik messze
Játszik velem a tér is
Tengődöm törődötten
rabja sajtolt igéknek
Elnéz az Úr fölöttem
s itt lenn fenve a kések
Nincs menedéke annak
aki rangjánál több lett
Szúrják míg szóhoz juthat
fellebbezést höröghet