Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 223
MINTHA KACAGNÉK
Nem tudok sírni,
mert tágra nyílt szemekkel
figyelem unokám,
ne rántsa magára az eget –
nem akarok sírni,
mert épp most röppent kézfejemre
egy katicabogár,
s már nagyon régen láttam egyet
ilyen közelről:
ideje megszámlálni pöttyeit
s hallgatni aprólábas mélázásait.
Nem sírhatok,
mert most halad el előttem
egy száz éves ember
és szemében ott vannak,
az ellobbant percek
irdatlan szénkupacai,
melyek a lét-nyomás alatt
gyémánttá nemesültek,
(tiszta csillogás a későesti égen).
Nem tudok sírni,
mert épp csorognak a könnyeim,
mintha kacagnék.