Mindent
Mindent,
a terpeszkedő
kényszert,
az elmúlást,
a megütött időt,
a hiába- csöndet,
téged és engem,
a nekünk való idők
kiszáradt medrét,
a bántás
dermedt csöndjét,
a tegnapot, és a
mát, könnyeid
feloldó záporát,
mind-mind
magamhoz öleltem.
Írta: Megyesi Nagy Imre
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 335