Írta: Sulyok Csaba
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 339
Metropolitan
Gazdagok tengere
elégedett szemmel,
büszkén tapsol
a Metropolitanban,
átölelnek a robot-
kamerák, a kiemelt
vendég telt házat lát,
langyos levegő,
sosem látott nő,
kényes fényoszlop
merev mosolyán,
hideg rangjában
szomjas siker,
tapsot rendel.
Sztárok születnek
az örökkévalóságnak,
akik megtehetik
kis szobrokba öntenek
egy hiú ábrándot,
a múlandóság mögött
zökkenők nélkül
elegánsan böfögnek
az aranykorra
ezüstkor hull,
a premiertől
vakul néznek,
a külvilágtól
rejtőzik távol,
érinthetetlen
páholy.