(MEG)Teremtőmnek

Közzétéve 5 hónapja

Megtekintések száma: 255

(MEG)Teremtőmnek

Csönded nőtt bennem.
Fényből szőtt kötelék.
Az örök anyagtalan
ereszti belém duzzadt kötelét.

Átfonva mindenem;
erdőmet gombafonalak.
Időtlen szerelmünk
határa két erő: a Hold, a Nap.

Vákuumban vonalak,
tenyérbe rajzolt nékünk sors-stációt,
s mi le akartuk győzni
a köztünk lévő gravitációt.

Béna bolygónk
sodródik tehetetlenül.
2,7 Kelvin.
Ilyen volt bolygónk közt az űr.

Légüres térben
vadul üvölt az életelv.
Nem hallja senki. Csak szívünk,
mi ninccsel és sóhajjal betelt.

Majd mondá Isten:
Legyen! S áttörte a lét a
kaput, s magot lövellve vált
termékennyé a sivár planéta.

S most csönded van bennem.
Fák közét törő fénysugarak.
Sűrű erdőmben forrás.
Cseppjeit kortyolják szabad madarak.