Megöregedtem...
Írta: Kozákné Mária
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 207
Megöregedtem
Mert untam az alvást
és olvasni sem volt most kedvem
felkeltem hát s míg kávét főztem
szemed - tükrébe óvatosan néztem.
mit láttam kedvem nem vette
hisz öregedni szépen is lehet
mögöttem sorakoznak számtalan
oly nagyon szép évek – a rosszat
esténkét már feledem…
bár reggel nehezebb kelni
az első kávé még nem ébreszt
csak ülök némán – füst száll felettem
észreveszem – a tegnapot feledtem
a holnappal a mát keverem…
ha indulok csak lassan
de olykor már fáj a maradás
ujjaim is elveszejtik az akarást
vállamon teher az a sok év
léptem botladozz apró köveken
még a tegnapok álmát keresem…
dolgom még el sem végzem
széket keresek
aztán csak ülök – emlékezem
és félreteszek mindent
magam biztatom – majd holnap
vagy aztán – tán holnapután
az éjszaka sem vár reám…
Mert untam az alvást
és olvasni sem volt most kedvem
felkeltem hát s míg kávét főztem
szemed - tükrébe óvatosan néztem.