Még egy mondat Göncz Árpádhoz
Írta: Ferenczfi János
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 323
Még egy mondat Göncz Árpádhoz
A temetés délutánján
Itt vagy a temető csendjében,
a novemberi napsütésben,
a didergésben,
a fejünkre hulló falevélben,
minden elcsukló beszédben,
a dalban,
a magasra tartott rózsaszálban,
a győzedelmes szent igében,
a szótlan ezer főhajtásban,
a reményben és a gyászban,
a csak azért is hitben,
a hivatalos némaságban,
a mosolyban,
a szabadságban,
az emberi tartásban,
a halált is legyőző erőben,
az üzenetben,
önmagadban,
az életben,
az életünkben:
te élsz,
s fennen hirdeted az emberi jóságot,
a gyengék győzelmét,
a kicsik nagyságát,
az életet,
a reményt,
az emberséget, -
a példát, ami te vagy magad,
aki élsz örökkön örökké
bennünk és értünk
itt lent,
s a magasban.