Málna-versek

Írta: Fábián József


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 464



Málna-versek

I. Málna-lét
2022. augusztus 29.

A karod még meleg.
Rajta most is lebeg
a zsírpapír.

A málna tévelyeg,
és embert képzeleg,
ha néha ír.

Az este lágy megint,
a fákról rád tekint
pár nagy fagyöngy.

Guggolsz a vers szerint.
Málnatő vagy megint.
Szíved agyaggöröngy.

II. Szomorújáték
2022. augusztus 29.

Megfagyott a szívem.
Páncél fedi híven.
"A búsképű", ez volt már az
iskolában a hírem.

Jeges tél az élet,
és én folyton félek,
lélektelen messzeségbe
száll belőlem a lélek.

Ha magadból adnál,
és nagy tüzet raknál,
felengedne végre szívem,
ha velem maradnál.

III. Erdőn át
2022. augusztus 28.

Erdőn át hallgatag
magam sétálgatok.
Fejemben rajzanak
kósza gondolatok.

Tervezzük életünk,
s burjánzik, mint a gaz.
élünk, amíg egünk
hajunkra nem havaz.

Egy szóra kell a rím,
és rímhez újra szó.
E játék néha kín,
és olykor a való.

Egy szó, ha fölmerül,
másik tán válaszol,
vagy mély ködbe merül,
s a ködből semmi szól.

Erdőn át hallgatag
magam sétálgatok.
Már nem is bántanak
komor gondolatok.

IV. Kikészítem a kabátom
2022. augusztus 30.

Folyton fáradt vagyok.
Tudom, hogy együgyű,
s hogy jó lennék, nem hiszem.
A nevem sem ragyog,
s habár a szívem hű,
a súlyt magamban viszem.

Bárhogyan ringatoz'
kívül a zöld levél,
már átlát rajta eszem:
azt súgja, már lapozz,
holnapra itt a tél.
Kabátom kikészítem.