Magammal vesződve
Írta: Antal Attila
Közzétéve 6 hónapja
Megtekintések száma: 544
Magammal vesződve
(Kamaszkori naplóm nyomán)
1. Kísértő képzetek
Nyárvég Tó: furcsa
szöszke lány
Már csak ő érthet
meg Talán
Zölden a nádas
még kitart
Emlékekkel hűl
nyűtt a part
Szőke fényben csönd
hull reám
Csábít a tó majd
kinevet
Dőlnek hószagú
hidegek
Nád közt korcsolyás
boldogok
piros arcukra
dér zuhog
Holt szemem jégből
felmered
2. Májusi zárthelyi
Műrepülők udvarolják
a szende nappali Holdat
Az ablaküvegnek belülről
légy-kamikázék csapódnak
Papírlap ásít rám telet
hava még érintetlen
Friss szelekbe csimpaszkodva
röppennék messze innen
Süttetném szeplősre arcom
surrogó folyam fövenyén
a túlpartról kirándulók
jókedve verődne felém
3. Egy fényképhez
Kérlelő szavaim hiába őrzöm
a sziruposabbja megszökik
vándor felhők fogják be őket
és mindet szertekürtölik
Zuhognak hűvös magasból
elegyednek szigorú széllel
mosdanak harmatban… hiszem
hozzád a legtisztább ér el