Írta: Herczog Gyuláné
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 296
Ma egésszé teszem
Égni soká képtelen még az a láng is,
amit a szeretet gyújt az érezni
képesekben. Hiába inti meg bárki:
Égj! – reggelre füstje sincs.
Kioltja a kétség, s hogy a tettek java,
ha öröm is, hamar megöli a hiány.
A tudatokat igaz, de nem egészében
nézett, s értékelt hasonlat vezeti:
az életben fogyó-haszon csak minden,
mint a víz, és a kenyér.
Ha hazaérsz? Én egésszé teszem,
s úgy mutatom meg e hasonlatot
érted, és magamért is, hogy
holnap reggel – bár nagy lesz a füst –
kipihenten kelünk.
Harmadfokú égési sebek jelzik majd
hogy kiegészítést kapott bennünk
egy, már túl rég óta
– fentebb említett, mégis, csak félig –
okult:
minden kialszik egyszer, ami láng,
de csak, ha előtte égett is;
éltetni, nem inteni kell; hálával,
szeretettel az elégedetlenség helyett!
(Bicske, 2017. június 29.)
(Férjemnek, Herczog Gyulának…)