Írta: Gáspár Attila Csaba
Közzétéve 11 hónapja
Megtekintések száma: 414
Gáspár Attila:
LEGÉNYÉLET – karcolat
Hol vagy, Te buja vágyra epedő?
Mára marad a leghűbb szerető,
Ágyra-maradt jussom, a lepedő.
Holnap aztán megint lehet mosni.
El is kéne végre mosogatni,
De nincs, ki jönne rendem dicsérni.
Most aztán jól megborotválkozom,
Úgy látom, maradt még bőr arcomon,
Így hát, nevedet belekarcolom:
SOHA
TÖB - BÉ
TÖB - BET ?
ELÉG ENNYI LENNI ?
LÉLEK, FÉLEK!
CSÖND ÜL RÁM.
NEM SZÓL SZÁM,
CSAK FÁJ.