Írta: Sánta Zsolt
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 369
Küklopszi-óra
Ha megszűnne az értelem
s a földeken már semmi
sem terem, a világ, mint
zajos küklopszi-óra
vihart kavarna
és vihart rabolna.
Hajnalokért könyörögne
a Nap, s vágtázva
iszonyú sarakon
döngne, dübörögne
mint vak felleg -
gyászos dalom.
De a füzek és sások
mint zúgó imádságok
kövér testekkel nyugtáznák
hogy ugyanúgy mint ők
rettegek és pokolra járok.
Távoli bércek mögött
zajos az ég – a mezők
vízben állva nem gondolnak
már több halálra csak
csendesen az égbolt
minden eső-szuronyára,
mely felkavarja létezésüket.
Valahol harang zúg és ima
rebeg a hegytetők és dombok
felett.