Írta: Bátai Tibor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 334
eleven érzékekkel ébredsz újra
az ököllel gyötört szívgödör
mily gyorsan felejt
már nem kell
emlékezet
hogy előhívhasd a színeket
sarkig tárulsz
s ő felszikrázva körülölel
húzta ha maga után a porban
most kiterjesztett szárnyakkal áll előtted
ígérve
röptetni fog
örül amikor látja
kétkedés nélkül öltöd fel