Kaput nyitott a végtelenbe

Írta: Haász Irén


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 326



Kaput nyitott a végtelenbe

Kaput nyitott a végtelenbe
egy bűvös napra az idő.
Egy szélmalom várja remegve,
hátha lovagja visszajő,

mert Rocinanték itt maradtak,
de a búsképű elszelelt,
s ha nincs jó tárgya a haragnak,
a költő minek énekelt?

Forog a föld, a kapu széles,
hatalmas csövet szőtt a fény…
az űrből tán még jönni képes
egy vakhitű, de tiszta lény,

és akkor újra megcsikordul
a széllapát, forogni kezd,
s a lovag megáll, visszafordul,
és szelíden gyökért ereszt.