Idő múltán
Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 421
Idő múltán
Eljön az idő,
mikor felpattogzik ráncaidban a púder,
mint eső után a sár,
ha pár órára kisüt az őszi nap –
mégsem azokat rejted inkább,
hanem a sebeket.
Azokat ásod bányamélyre,
rekeszizmod, rémálmaid mögé,
leharcolt lelked foszlányai közé kevered,
nehogy egy napon,
mint vörhenyes borvirágok
kiütközzenek arcodra
az övön aluli ütések, a hátbaszúrások
szíveden kioltott csikkek nyomai
és ne legyen rájuk kenőcs,
megjátszott bohóc-mosoly,
mely rejtené.
Egy idő után
edzened kellene minden reggel
és álmatlan éjszakákon,
hogy önerőből felállhass,
ha megbotlasz, vagy térded félrebillen,
mert akkor senki sem lesz melletted.
első közlés