Homályos
Írta: Sztancsik Éva
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 317
Homályos
Szövöget az Őszi Reggel ködfonalból terítőt...
keze fázik, lassan halad és nincsenek segítők.
Amikor én készülődöm, s indulok a napommal,
felnéz szorgos munkájából, de mímeli: nagyot hall.
Hisz szólítom, kérlelgetem: hagyd már ezt a dolgodat,
sosem lesz így a fejemben egy világos gondolat.
Nevet rajtam, nyújtózkodik, megtörli a szememet:
"Nem csodálom, ennyi könnytől... ki ne látna keveset?"
(2022.11.08.)