Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 221
A középkori tornyok
most egymást szólongatják
a város hegyre ugró zugaiból,
mint földrengés szagára
neszező kutyák
s a rozsdás óraművek
fogai között
csikorogva morzsálódik az idő.
Kezemben hervadó pipacsokkal,
úgy térek haza,
mint egyetlen túlélője
az évek óta folyó megfeszítéseknek:
mögöttem láthatatlan vérnyomok
a krisztus-fehér márványon.