Írta: Sztancsik Éva
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 240
Ha most…
Ha most láthatnálak, néma lenne ajkam;
csak néznélek hosszan, magamba roskadtan –
záporként hullana…hullana a könnyem…
hamis kalárisban te voltál a gyöngyszem.
Ha most láthatnálak, úgy megölelnélek;
hihetnél nyugodtan esetlen gyengének –
nem bánnám, nem biz én, csak arra figyelnék…
valóság maradjál, ne fájdalmas emlék.
(2021. július)