Írta: Sánta Zsolt
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 331
Guillaume Apollinaire
A Mirabeau híd
A Mirabeau híd alatt sodrásban a Szajna
És szerelmeink
Tévedése mért zaklat fel ma
Öröm volt mely hullámzón hullott a bajra
Jöjj éj és az idő csengjen
A nappal halogatást verjen
Kéz a kézben fel-felrebbenve néztük egymást
Mindaddig amíg
Karjaink hídja alatt a látványt
Hullámok mosták s a fáradt nézést egymásra hányták
Jöjj éj és az idő csengjen
A nappal halogatást verjen
A szerelem hullám mint lenn a hullámzó folyó
A szerelem lassú
Örvény mint a lassú elfolyó
Élet és a vak reménység mely partot mosó
Jöjj éj és az idő csengjen
A nappal halogatást verjen
A napok napokra buknak – hetek hetekre
Nincs sem idő sem más
Mely a szerelmet visszacsenje
A Mirabeau híd alatt sodor a Szajna teste
Jöjj éj és az idő csengjen
A nappal halogatást verjen
Le Pont Mirabeau- Guillaume Apollinaire
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Et nos amours
Faut-il qu'il m'en souvienne
La joie venait toujours après la peine
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Les mains dans les mains restons face à face
Tandis que sous
Le pont de nos bras passe
Des éternels regards l'onde si lasse
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
L'amour s'en va comme cette eau courante
L'amour s'en va
Comme la vie est lente
Et comme l'Espérance est violente
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Passent les jours et passent les semaines
Ni temps passé
Ni les amours reviennent
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure