Írta: Megyesi Nagy Imre
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 489
Csönd
Ahogy kitoltad az időt
már abban is,
meg ebben is,
ebben az átkozott
némaságban;
kimondhatatlan;
szemed lángol,
elfonnyad
minden, ami volt,
lehull, ami van;
álom,
és csönd,
csak csönd;
holnap nem leszek.