Írta: Tauber Ferenc
Közzétéve 2 hónapja
Megtekintések száma: 202
Christian Morgenstern: Halk dalom...
Halk dalom néked szól az éjjel,
Dallam, földi fülig nem kúszik,
csillag sem hallja, mely tán figyel,
sem a Hold, mely éterben úszik;
csak a szívem, mely megálmodja,
fülel, mélyen búval eltelve,
és csak a fájdalom mámora,
mely kútfője, tobzódik benne.
Halk dalom néked szól az éjjel,
szemed mélyében az értelmem,
és e szurdok sötét résében
szürcsöl örök vágyat az én lelkem.
Christian Morgenstern: Leise Lieder...
Leise Lieder sing ich dir bei Nacht,
Lieder, die kein sterblich Ohr vernimmt,
noch ein Stern, der etwa spähend wacht,
noch der Mond, der still im Äther schwimmt;
denen niemand als das eigne Herz,
das sie träumt, in tiefer Wehmut lauscht,
und an denen niemand als der Schmerz,
der sie zeugt, sich kummervoll berauscht.
Leise Lieder sing ich dir bei Nacht,
dir, in deren Aug mein Sinn versank,
und aus dessen tiefem, dunklen Schacht
meine Seele ewige Sehnsucht trank.