Belém a fájás

Írta: Lajtos Nóra


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 283



Belém a fájás

A folyóparti füzek tudnának csak
mesélni arról a délutánról, amikor
minden zöld volt, még a csönd is.
Olyan kérlelhetetlenül költözött
belém a fájás, mint fecskefészkekbe
a piciny fiókák, s ott maradt velem
még sokáig, azt hiszem, napestig.
Zúgott bennem a táj, a nádas,
felprüszkölt a poros udvar, s állt,
mint a cövek, a tyúkól mögötti farakás,
mikor elcsattant az első pofon. Gázrózsák
nyíltak az arcomon, majd fájó szirmokként
lehullottak egytől egyig. S mint aki nagyon
bánja tettét, akkor anyám leguggolt hozzám,
s égő csipkebokorrá változott.