Az idő számít, ás
„….pihál, de csak kurtán s fonátosan.”
(Kálnoky László: Shakespeare XIX. Henrik műfordítás-paródia)
Na kotyvareszk, ti páni, páti Pisszek!
De uszpurung és intetűi béka,
illetlenedj, be sátyi óra véknya,
időt se fütty, ne késs, beúzz, te viszke!
Bemákonyul, zihál örünge izgek,
nye ponyhadok, püröty időkadéta,
nyeflety vihánc, minuto es poéta.
Időszakot számol te, katti piszke!
Koronci vekker, eh bemajszolintott
és sompolyi a pillanat, de frányi
Most putykosul vagy degereg-e itt-ott?
Megpergeted, de minek, hogyha rázi?
Számítana talán időt a pillog.
Egyetlenönc időtlene, de mázli!