Amily csendesen

Írta: Sztancsik Éva


Közzétéve 5 hónapja

Megtekintések száma: 138



Amily csendesen

Amily csendesen esik kinn az eső,
éppúgy peregnek a szavak fejemben -
halkan, békésen, civakodás nélkül,
egymást bevárva, sorrá rendezetten.

Csobog az eresz, az árok fuldoklik,
víziszonyától nyelni sincs gusztusa -
megtelt már vele torkig a bendője...
köpködi vissza, telve lett zeg-zuga.

Cseppek kopognak az ablaküvegen,
zord hangulatot árasztva szaporán -
belőlük fogant e durcás kedvem is,
hogy felszolgálja a mai vacsorám.

Ám asztalt bontok, nem kell beetetés;
lelkembe tűző napsütést rajzolok -
s kékebbik kékkel mázolok tavakat...
nyerhettek ott kinn, ti, égi bajnokok.