Alkotás

Írta: B Tomos Hajnal

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 218

---

---

Alkotás

Ma nem úgy ülepszik dalod
tollad hegyére,
mint anno, ha kiült a költő
ama dombtetőre.*
Most a versben,
-akár a köznapi őserdőben –
madarak tünnek el
kígyók bendőjében.

Éjjelente aztán hallgatod
a csontok koccanását,
mint porladnak szerre
vérszín-iszonyattá

s mint alakul át a
madárdal méreggé,
szárnyak színes álma
büdös végtermékké.

Reggel dagadt szemmel
fújod az indulót :
egyszerre ébreszted
a madarat s a kígyót.

*Utalás Petőfi Sándor „ Itt van az ősz, itt van ujra....” c.versére.