Aki állt már a rámpán
Írta: Köves István
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 116
AKI ÁLLT MÁR RÁMPÁN
(Ready to die)
Nehezen indul ez az évezred, olyan döcögősen,
ami szégyen megesett, sehogy sem képes múlttá válni,
tanulsággá márványosodni meg már végképp nem.
Ketrecünkről eltűntek a rázható rácsok.
Előttünk vagy mögöttünk csapódik a kapu, egyre megy,
nem gőzölgő titkok, csak bolyhos sejtelmek gomolyognak,
mint régi könyvben, minden lap alján, kiemelten
ott olvasható a következő oldal első szava: szabadság.
Minden elhagyható, csak az adósság nem,
Szókratész kezében a méregpohárral így rendelkezett:
Kriton, ne feledd, Aszklépiosznak még tartozunk egy kakassal!
Mindig meg kell fizetni a kölcsönt, s mindent, ami jár.
(csillag)
Saját halált csak az remélhet
Ki mert saját életet élni
Saját halálra csak az számítson
Saját halálra csak az számíthat
Aki merte saját életét élni
Aki saját életét merte élni
Saját halál csak saját életet követ
(csillag)
Mint tengerből kiemelkedő új sziget-világrészről
hullámokba visszahulló sziklaszirtet, csobbanót,
hordom magamban őket. Mind. Újraszülhetetlenül.
A többiek halálát nem érdemeltem.
De nem érdem díja, hanem kialkudott bér,
ígéretszivárvány, hit, remény mit sem ér,
csak tartás, büszkeség, ne riasszon az üres ég,
kerek szolgálat, létviszony.
A néptelen, kies tájban futó néma főúton a kátrány
hogy mégse legyen annyira vészjósló látvány,
a sáros tócsákhoz rendeljük vidám kispapok sorát,
békaugráshoz emelt reverendával, integető karinggel.
Maradt még márvány Mauthausenben, ha arra jártok,
nézzetek magatok elé, a szemüvegek, ha törötten is,
valahogy mindig előkerülnek, még a gyerekeké is.
Meg a félretaposott mamamamuszok.
(csillag)
Aki állt már a rámpán, kutyaugatásban,
nyakát behúzva, fejét leszegve, az érti,
aki nem, vagy éppen hogy őrt állt ott,
azt a föltúrt emlék, lehet, önérzetében sérti:
Nehezen indul ez az évezred, olyan döcögősen,
nem gőzölgő titkok, csak bolyhos sejtelmek gomolyognak,
ígéretszivárványok fölött riasztón üres fenn az ég,
a kölcsönt, tetszik, nem tetszik, meg kellett fizetni.
Saját halál, csak saját élet után remélhető.