A távlatról
Közzétéve: 2 éve
Versek
A távlatról
Összezsugorodott a holnap,
kicsivé lett, mint apró gyöngyszem -
tartottam tenyeremben könnyen,
s dúdoltam neki sárga holdat.
Szaladtam az ablakhoz lesni,
hogy feljött-e már az én csöppem -
de sajnos megbotlottam közben...
s gyöngyöm nem látja mától senki.