A szabadság madara

Írta: Bánlakyné Moravetz Edit


Közzétéve 5 hónapja

Megtekintések száma: 489



A szabadság madara

Fecske voltam, fecske lettem újra,
 lassan-lassan indulok nagy útra.

Mikor nyáron légben cikázni látsz,
szárnyaim közt ott az egész világ.

Ne firtassad, merre van otthonom;
szeretetem ím magammal hozom.

Átrepülve messzi tengereket,
visszatérek, hon rakni fészkemet.

Hogyha vége a ragyogó nyárnak,
búcsút intek a szülői háznak.

Szabadságom semmiért sem adom,
ám míg lehet, köztetek maradok.

Tudnotok kell, mindig visszatérek,
várakozva nézzetek az égre.

Fecske vagyok - szabadság madara.
Szívem fogoly – fogva tart a haza.

Fecske voltam, fecske lettem újra,
lám, a haza szívem visszahúzza.

(Evokáció: Áprily Lajos: Vadlúd voltam c. versére)
Budapest, 2017. július 21.