A létezés kriptái
Írta: Sulyok Csaba
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 228
A létezés kriptái
Az asztalon egymásba roskadnak
letört fülű, megsárgult ételhordók,
egyiknek a konvektor forró hátáról
aljára olvadt az itt felejtett homály,
másik halomban lekváros üvegek,
utolsó falatok árnyékába ragadva,
morzsaszőnyeg a fakuló asztalterítőn,
ha felszakítjuk - akár állatot nyúznánk -
úgy sistereg fel az asztallap, letapadt
zsírfoltok mentén, avas szagot szabadítva
fel. A kredenc tetején megdermedt
művirágok, egykor volt színes szirmaikra
szürke port szór a megkövült tétlenség,
némelyek fej nélkül szúrják át a köréjük
settenkedő pókhálók szövetét.
Megkopott tégelyekben nem létező
márkájú mosószerek, repedezett
maradványaikból nem derül ki,
eltüntetnék-e azokat a foltokat,
miket az emberi természet hagy
körülöttünk…