Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 262
Amikor Henry hajnalonként
elindulok otthonról &
felnézek az égre megsaccolni a
várható időt,
szemek néznek rám a lombokból,
és pillantásukkal bátorítják őt.
Cuppog a cipőtalp, mintha lyukas
lenne, volt példa rá pár éve már;
nem tudja, senki még Mr. Csont se,
hogy az idő mélyén mi változás vár.
De Mr. Csont nincsen most sehol,
még álmát alussza, a bűnösökét;
az égből lassan szivárogni kezd
és Henry fejemre csorog
a felhők közül az öröklét.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés