50. Henry elvont
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 188
50. Henry elvont
Henry elvont. Csupa háromszöget,
meg kört, meg négyszöget dadog.
Nem érti senki, Henry nézi:
lám csak! Itt, a papíron, ez én vagyok,
és nem külön-külön, időben,
vagy fázisokban síkba fejtve,
egyszerre, mind, ez is, az is,
meg még az is, meg ez megint.
De nézd, te lüke! Ez mind síkidom.
Hiába lennél oly sokféle magad szerint,
nem látsz ki térbe sem. Hiába az izom,
mind papírízű, ami másnak odanyom,
vagy azt hiszed, hogy néhanap beint.
És nézd az idomokat! Jól meghatározott,
csakhogy belül ez mind üres.
Nem jött be ez sem. Henry holnap
talán majd más baromságot keres.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés