46. Henry megnézeget
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 170
46. Henry megnézeget
Henry dolgozni menne reggel.
Szembe fúj a szél.
Csak megy tágra meredt szemekkel:
egy jó segget remél,
hogy ráfeszül a nadrág, szoknya.
titkon les a barom.
Hangulatát el csak az rontja,
hogy nem is akarom.
Mert Henry vénül. Tudja jól,
hogy már leáldozott.
de hogyha valaki lehajol,
szeme, az átkozott,
még odatéved rendesen
szívét fájdítani.
Végigsiklik a feszesen,
legyen kislány, vagy mami.
De Henry disztingvált barom.
Nem tolakodó.
Hogy a szememet éppen hova rakom?
Ahova nekem jó,
nem ártok vele senkinek,
ha az úton megnézegetem.
Becsukni? Ugyan minek?
Az ötlettől megáll eszem.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés