41. Henry, a magának való tahó
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 225
41. Henry, a magának való tahó
2019. május 19.
Gondolatban éli Henry
régen az életet.
A betonkockából kimenni
fejében nem lehet.
Az ajtót befalazta rajta,
s nincsenek ablakok,
bár hiszi, nem ilyen fajta,
Henry folyton morog.
A világgal és magával
sem elégedett.
Sokszor hülyeséggel házal
– hová tetted az eszedet? –
Henry kérdezi magától,
bár meg van győződve belül
az ő sajátos igazáról.
De ennek ő sem örül.
Henry néha hiszi, hogy vicces
egy fanyar monológ,
pedig csak nyitva van a slicce,
és folyton kilóg
a tömegből. Nem az esze,
okossága, vagy szépsége miatt.
És ha mordult, hogy – Itt van, nesze! –,
még mindenki lehidalt.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés