Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 215
3. Henry a betonszobában 3.
Hát Henry lassan sétálni kezd
a betonfalak mentén.
Sokáig sétál. Eljön az est,
és leszáll a sötét.
Ha nincsen a falakon ablak sehol,
és lámpa sem adott fényt,
hogyan lehet, hogy világos volt?
És nem vagyok éhes se még?
Amint e kérdést fölteszi,
meghall egy hangot ő,
a csend után szinte el sem hiszi.
Megfagy a levegő.
A betonfalakon visszhangozva,
mint vadállat, úgy morog.
Henry elfutna, visszahozza,
rájön, a gyomra korog.
Mennyi ideje lehetek itt
e betonkockában bent?
És miért nem tudom, az istenit,
hogy merre van fönt és lent?
Mert eltelt valami idő azóta,
hogy sétált a falak mellett,
és észreveszi, hogy a szoba
közepén lebeg.
A 77 Henry-versek ciklusból
első közlés