27. Henry az árban
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 157
27. Henry az árban
Henry kapaszkodót keres.
Pörgeti, rángatja, viszi az ár.
A hullámzás nagyon heves,
a szennyet is szájába veri már.
Nem tudja, miért ragadta el,
ő csendesebb vizekre tréningezett.
Néha elmerül. Úszna fel,
jól jönne egy kortynyi lélegzet.
Az ár Henryvel egyre rohan.
Körülnézni sincs idő.
Egy gondolat lassan megfogan:
csak vigyen, amíg tart a levegő!
De jaj! Nem jó a taktika:
elölről szirt mered rá bután,
majd víz alá kell buknia,
hogy egy ág ne vágja kupán.
Van, aki motorcsónakon
szeli mellette a vizet.
Őket majd mind csókoltatom,
hisz' én vagyok, aki ezért fizet.
Van, aki hajón, a hídon áll,
más repülőgépen ül;
Henry egy mentőövre vár,
de a többi úszó sem menekül.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés