Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 206
Henry évek óta Ravenholmban
találja magát.
Visszanőttek újra a falak,
amiket régen megszokott már.
Más a kőműves, más a szín,
és főleg, a tervező,
de Ravenholm ma épp olyan kín,
annyira nem menő.
Tiszta Half-life így a lét,
Henry gondolkozik.
Ha megiszom még azt a kis lét,
kihúzom este hatig,
csak ki kell kerüljem napközben
a fejenincs zombikat!
A vers nem olyan fegyverem,
amely agyelszívót hasogat.
Hát Henry napközben, s olykor este
zombikat kerülget.
Ismeri a mimikrit. Teste
a tömegben elvegyülhet,
és ha befogja száját - ez nehéz, jaj! -,
túljuthat a napon,
de ír, és pofázik, és ez baj.
Lebukik néha a barom.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés