Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 212
Henry egy füzetbe szemetet ír.
Csak sorjázza a szavakat.
Mindegy, bármit elbír a papír,
amíg ki nem szakad.
Csupa gibberish, blabla, trahó,
és prutli a szöveg,
de Henry feje nem fáj attól,
hogy majd ki érti meg.
Henry ismeri a moderneket,
olvasott elég sokat.
Maga szintjén meg nem reked,
mert utánoz másokat.
De esze az sok van, és ravasz
őkelme azért,
pontosan tudja, hogy van az,
hogy a plágium semmit sem ér.
Hát Henry saját füzetébe
csak sajátot szemetel.
Összevagdos a keverékbe
amit csak föllel.
Híres költő, bár nem ismert
annyira errefelé?
Már jöhet is a keverékbe,
ha adagolása elég.
a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés