Yeats (1865. június 13. – Roquebrune-Cap-Martin, 1939. január 28.) Dublinban született, a város Dumhach Thrá nevű kerületében, azonban gyermekkorát Sligoban töltötte, ahonnan édesanyja, Susan Mary Pollexfen vagyonos család gyermeke származott. Édesapja, John Butler Yeats eredetileg ügyvédnek tanult, de festő lett. Yeats családjának anyai ága Aglia-párti volt, de apja acsaládja az Ír Szabadállam megalakulásának híve.
Művészetéhez szülei és a preraffaelita költők alakították. Édesanyjától az ír mondavilág ismeretét és szeretetét kapta, ez vált szimbólumrendszere alapjává.
A család Angliába költözött, Yeats ott járt iskolába (Godolphin Primary School). Írországba történt visszaköltözésük után Dublinban az Erasmus Smith Középiskolában (Erasmus Smith High School) tanult. Közben festeni tanult apja műhelyében, majd beiratkozott a dublini Metropolitan School of Art művészeti iskolába. Itt két évet töltött, amely időben írta első verseit. Ezeket a dublini egyetemi lap közölte.
A család 1887-ben ismét Londomba költözött, így a főiskola után Yeats is oda ment. Itt találkozott Oscar Wilde-dal. 1889-ben megjelent első önálló kötete, a The Wanderings of Usheen and other Poems, ez magyarul Osszián bolyongásai címmel jelent meg. Eljárt a Madame Blavatsky Teozófiai Társaságához, és még az ében megismerkedett az ír nacionalista érzelmű múzsájával, Maud Gonne-nal, aki az ír politikai foglyok szabadon bocsátásáért küzdött. Négyszer kérte meg kezét, de a hölgy végül máshoz ment feleségül. Később azonban Párizsban szerelmi viszonyt alakítottak ki egymással. Gonne nagy hatással volt Yeats költészetére, a Katalin grófnő (The Countess Cathleen) és a Cathleen Ní Houlihan színdarabokat neki írta. A költő egész életművét átszőtte emléke, a Trójai Heléna, Léda, Athéné, Deirdre és még sok más alakot neki szentelt műveiben.
Lady Gregoryval, Edward Martynnal, és George Moore-ral megalakította az Ír Irodalmi Színházat (Irish Literary Theatre). Ebben az ír és kelta mondavilággal fűtött darabokat adtak elő. 1902-ben mutatták ben Yeats Cathleen Ní Houlihan című darabját, ebben még Maud Gonne játszotta a főszerepet. Nemzeti érzelmű művei miatt Yeats hírnévre tett szert Írországban, de hangnemükre hatott az első világháború, a húsvéti felkelés, az angolok elleni háború és a polgárháború.
1917-ben feleségül vette Georgie Hyde Leest. Felesége révén megismerkedett az automatikus írás technikájával, amely a szürrealisták egy módszere volt, és e módszerrel kezde írni felesége útmutatásai alapján azt a misztikus művet, amelyet 8 évvel később Látomás (Vision) címmen publikált. Az ír függetlenségi háborúban az ír kormány mellé állt, mely kormány Dublinban állandó lakást biztosít számára, mely mellé még őröket rendeltek. 1922-ben szenátorrá választották az ír Parlamentbe. 1923-ban megalakult az Ír Szabadállam. Yeats ez évben megkapta az Irodalmi Nobel Díjat „a poétikájáért, mely egy igen művészi formában fejezi ki egy egész nemzet lelkületét”.
Miután a 20-as években megromlott az egészsége, 1929-ben lemondott parlamenti tagságáról. Ezt követően sok telet Olaszországban és dél Francia országban töltött. 1938-ban kiadta az Új Versek, majd az Utolsó Versek című köteteket, 1939-ben megint elutazott Írországból, és január 28-án Francia országban, RoRoguebrune-Cap-Martinban meghalt.
Az angol lírai irodalom átalakítójának tartják. A jambikus verselést váltotta fel szabadversekkel, amelyekben mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejez ki érzelmeket és gondolatokat. 1880-tól az ír-kerlta hagyományokat fedezte fel, Részt vett nyugat-írországi népmesék és tündérmesék gyűjtésében, e hagyományokat verseiben is megjelentette.